Mértékletes alkoholfogyasztás
Az alkoholra is igaz a közhely: kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg. Az alkohol kismértékű fogyasztása több kimutatás szerint képes a „jó” koleszterin (HDL) mennyiségét a vérben megemelni, ami kedvező az erek számára. A vörösbor magasabb vastartalma jótékonyan hat a vérképzésre.
Egy új kutatás szerint kevésbé hajlamosak az elhízásra azok, akik hetente egy-két alkalommal fogyasztanak alkoholt. Azoknál viszont, akik naponta négy vagy akár több pohár bornak megfelelő alkoholt is megisznak, 46%-kal is nőhet az elhízás veszélye.
A kulturált, mértéket tartó alkoholfogyasztás társadalmilag teljesen elfogadott , hiszen ez bizonyos mértékig kellemes, sőt a kiváló minőségű italok gasztronómiai élménnyel gazdagíthatják az embert. Számos alkalmat biztosítunk magunknak arra, hogy ezt ki is élvezhessük: legyen az társasági összejövetel, ajándékozás vagy ünnep. A kérdés az, hogy hol a határ, vagyis mikor jelent már betegséget az italfogyasztás. Ennek megítélése nem is olyan egyszerű feladat.
Alkoholizmus
Az alkohol rendszeres fogyasztása önmagában még nem alkoholizmus. Akkor minősül annak, ha a rendszeres alkoholfogyasztás testi, lelki és szociális tünetei kezdenek kibontakozni. A még biztonságos, elfogadható ivás felső határa férfiaknál 21 egység/hét (1 egység = 10 ml alkohol = 1 pohár sör = 1dl bor = 3 cl tömény ital), nőknél 14 egység/hét (a nők érzékenyebbek az alkoholra), amennyiben legalább két teljesen alkoholmentes nap is előfordul. A mértéktelen alkoholfogyasztás az egész szervezetet károsítja. Jellegzetes az alkoholbeteg vöröses arca, borvirágos orra. Tenyere vörösesen elszíneződhet, bőre száraz, rugalmatlan, ráncos. Koránál jóval idősebbnek tűnik. Fogazata elhanyagolt, lehelete kellemetlen, idült gyomor-bél rendszeri zavarai vannak: étvágytalanság, fogyás, reggeli hányinger, hányás, gyomorfájdalom, táplálkozásbeli hiányosságok miatti betegségek léphetnek fel. Rendkívül fontos megemlíteni az alkohol okozta magzatkárosodást, a máj-, a hasnyálmirigy-, szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri elváltozásokat.
A máj elváltozása először a máj megnagyobbodásával jár (zsíros elfajulás), későbbiekben a máj zsugorodik (májcirrhosis), ekkor már visszafordíthatatlanul károsodott a szerv. Ebben a stádiumban a betegek nyelőcsövében már kitágult vénás hálózatot lehet találni, melyből nemegyszer halálos mérvű vérzés támadhat. Ez az egyik leggyakoribb halálok. Jellemző lehet még a beteg bőrének és szemének sárgás elszíneződése, ami szintén a máj károsodását mutatja. A beteg hasa megnőhet a hasüregében felszaporodott víz miatt. Ha a máj felmondja a szolgálatot, akkor jelentkezik a májkóma, amely szintén halálhoz vezethet. Ilyenkor a méregtelenítési funkció elégtelen, és toxikus anyagok gyűlnek fel a szervezetben.
A hasnyálmirigy károsodására a súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozás utal.
A szívet szintén károsítja az alkohol, ami szívelégtelenséghez, ritmuszavarokhoz vezethet. Magas vérnyomás betegség szintén kialakulhat hosszas alkoholfogyasztás során.
Az idegrendszeri elváltozások a következőkben állnak: különböző érzészavarok a végtagokon, kézremegés, elbutulás. Jellegzetes az alkoholos állapotban vagy utána jelentkező görcsös állapot. Az egyik legrettegettebb tünetcsoport a delirium tremens. Ez tulajdonképpen az alkoholos állapotban, de gyakrabban 5-8 nappal az ivás abbahagyása után jelentkezik. Tudatzavarral, tömeges érzékcsalódásokkal (rovarok, fehér egerek vélt látása, érzése), kifejezett reszketéssel járó, akár halállal is végződő állapot.
