Alkoholok:
Amikor az alkoholt említjük, először az etil-alkohol (etanol) jut eszünkbe, pedig az alkohol egy gyűjtőfogalom, számos kémiailag hasonló anyag is beletartozik. Az alkoholok olyan szerves vegyületek, melyekben a szénlánc egy vagy több tagjához hidroxil csoport (-OH) kapcsolódik. Az -OH csoportok száma szerint megkülönböztetünk egy-, két- és többértékű alkoholokat. Kémiai viselkedésük attól függ, hogy az a szénatom amelyhez az -OH csoport kepcsolódik, a szénlánc végén, közbenső részén vagy elágazásában van. Eszerint megkülönböztetünk primer, szekunder és tercier alkoholokat. Primer például az etil-alkohol, szekunder az izopropil-alkohol, tercier a butil-alkohol. A primer alkoholok óvatos oxidáláskor aldehiddé, erélyes oxidáláskor savvá alakulnak, a szekunder alkoholok ketonná oxidálódnak. A kis szénatomszámú alkoholok folyadékok, a nagy szénatomszámúak szilárdak. Egyesek kellemes, mások kellemetlen szagúak, vagy szagtalanok. Nagyon fontos oldószerek és szintézis-kiindulási anyagok vannak közöttük. A kis szénatomszámú alkoholok korlátlanul elegyednek vízzel, míg öt szénatomos molekuláktól feljebb apoláris szénláncok dominálnak az -OH csoporthoz képest, ezért a nagyobb szénatomszámú alkoholok nem elegyednek vízzel. Ipari úton, és biológiai erjedéssel is előállíthatók. A természetben szabad állapotban, valamint észterek és glükozidok formájában találhatók.
Metil-alkohol:
A metil-alkohol (metanol, faszesz; CH3OH) a legegyszerűbb egyértékű telített alkohol. Színtelen, vízzel elegyedő, gyúlékony folyadék. Erős méreg, lebontásakor formaldehid keletkezik a szervezetben, a szervezetbe jutva kis mennyiség is vakságot, 50–75 g pedig halált okozhat (de történt már haláleset 12 g elfogyasztása miatt is). A gőze is mérgező. Könnyen összetéveszthető az etanollal, kémiailag is nagyon hasonlóan viselkedik, forráspontja azonban alacsonyabb (64,7 °C). Nagyon jó oldószer, jelentős mennyiségben használják metil-csoport bevitelére, formaldehid gyártására. Üzemanyagként is alkalmazzák. Előállítása régebben falepárlás útján történt, ma főleg szénmonoxid és hirogén gáz elegyéből állítják elő, katalizátor jelenlétében 220-300 °C-on, 200 bar nyomáson.
Etil-alkohol:
Az etil-alkohol (etanol, spiritusz; CH3CH2OH) telített egyértékű alkohol. Ez a hétköznapi alkohol, amelyet a szezsesitalok tartalmaznak. Színtelen, illékony, jellegzetes illatú, égető ízű, gyúlékony folyadék. Az etanol nagy mennyiségben ill. koncentrációban mérgező, legalább 70%-os vizes oldata elpusztítja a baktériumokat. Az emberi szervezetre is káros, a szeszesitalok mértéktelen és rendszeres fogyasztása (2-45 térfogatszázalék közötti etanoltartalmuk miatt) károsítja többek között a májat és az idegrendszert. A sejtekben vízelvonó hatású, az emberi szervezetben acet-aldehiddé bomlik, ami fejfájást okozhat. Az etanol felhasználásra kerülhet oldószerként vagy motorhajtóanyagként is. Bár gyakran csak káros hatásait hangsúlyozzák, megfelelő minőségi alkoholtartalmú italok mértékkel való fogyasztása egyes kutatások szerint erősíti a szervezet ellenállóképességét, és számos megbetegedés kockázata is csökkenthető. Egyes orvosok szerint napi 1-2 deciliter bor egészséges. A legrégebben ismert alkoholgyártó módszer az erjesztéses eljárás. Az erjedés elsősorban az élesztőféléknek, de más mikroorganizmusoknak is alapvető anyagcsere folyamata. Ennek során a levegő oxigénje nélkül (anaerob körülmények között) a tápanyagul szolgáló cukrot etil-alkohollá és széndioxiddá alakítják át. Az erjedés során keletkező alkohol 18%-nál nagyobb koncentrációban már gátolja magát a folyamatot, így erjesztéssel ennél töményebb alkohol nem állítható elő. Az alkohol további finomítását lepárlással végzik. Az iparban nagy mennyiségben gyártanak etil-alkoholt etilénből és acetilénből (szintetikus alkohol).
Izopropil-alkohol:
Az izopropil-alkohol (CH3CH(OH)CH3) színtelen, átlátszó, erős szagú folyadék. Könnyen párolog, a levegőnél nehezebb gyúlékony gőzei a levegővel robbanóelegyet képeznek. Alkohollal, éterrel, kloroformmal és vízzel jól elegyedik.
