Az alkohol fogyasztás hatásai

Az alkohol mintegy 10 százaléka a gyomorból, a többi a vékonybélből szívódik fel. Ebből következik, hogy a gyomor teltsége, ill. ürülésének sebessége meghatározza a felszívódás ütemét. A gyomor tartalma viszont a felszívódás mennyiségét határozza meg. Ismeretes, hogy zsírokban, fehérjében gazdag étkezések alkalmával a felszívódó alkohol mennyisége csökken. A vér alkoholkoncentrációja a csúcsértéket 45-60 perc múlva éri el, az előbb elmondottaktól függően. Az alkohol 90 százaléka a májban bomlik le, 10 százaléka a vesén és a tüdőn keresztül változatlan formában hagyja el a szervezetet. A máj alkoholbontó képessége kb. 0,15 ezrelék óránként, de ez függ az elfogyasztott mennyiségtől is. Az alkohol bomlása során előbb acetaldehid, majd ecetsav képződik, végül ez átalakul szén-dioxiddá és vízzé. Az acetaldehid mérgező hatású.

Az alkohol közvetlen hatása egyrészt egyedi sajátságoktól – a máj állapota, enzimkészlete –, ill. a vérkoncentráció mértékétől függ: először kellemes, eufórikus hatás jelentkezik nyugalommal, gátlások oldódásával, majd beszédkésztetés, később a kritikai készség zavara és a koncentráció csökkenése figyelhető meg. Ez 0,3 ezrelék fölött észlelhető. 0,8-1,2 ezrelék már az ittasság fázisa, ekkor a térlátás, egyensúly, helyérzékelés zavara kezd kibontakozni. 1,2-1,6 ezrelék táján enyhe részegség mutatkozik: elkent beszéd, gátlástalansággal, megnyúlt reakcióidővel, pontatlan érzékszervi észleléssel. A súlyos részegség 2,0 ezrelék környékén jelentkezik. Ekkor tompultság, depresszív hangulat alakul ki. Az illető fokozatosan el-elalszik. Ezt követően tudatborulás, később zavartság, kóma léphet fel.